© David Duke
Gépi hang
"1) Lehetséges, hogy a kommunizmus csak eszköz volt, amelyet azért hoztak létre, hogy megsemmisítsék és uralják orosz ellenségeiket?
2) Mit hittek a zsidók? Azt, hogy csak az oroszokkal állnak harcban, vagy más népekkel is?
3) Eredetileg tényleg egy olyan stratégiai szükségszerűség része volt a kommunizmus, amely messze túlnyúlt Szovjet-Oroszország határain?
Ezek fontos kérdések. Úgy gondoltam, a válaszok a kommunizmus filozófiai gyökereiben találhatók.
...
Amíg nem jártam utána a kommunizmus alapjainak, mindig is azt hittem, Karl Marx német volt, sőt, azt olvastam, hogy Marx apja keresztény volt. Kiderült, hogy apja — egy sikeres ügyvéd — zsidó volt, csak kikeresztelkedett egy olyan rendelet foganatosítása után, amely eltiltotta a zsidókat a jogi pályáktól. Sokkal később, 1977-ben olvastam egy cikket a Chicago Jewish Sentinelben, amely szerint Marx egy rabbi unokája volt és „sok generációnyi talmudi tudós leszármazottja".
...
Karl Marx nemcsak hosszú talmudi tudós vérvonal leszármazottja, de olyan gyűlölettel viseltetett az oroszok iránt, hogy azt csak patológiásnak lehet nevezni. Utánanéztem Karl Marxnak a zsidó enciklopédiákban és döbbenetemre azt fedeztem fel, hogy aki kitanította őt a kommunizmus fő elveiről, Mózes Hess volt. Bármilyen hihetetlen is, a kortárs cionista vezetők Mózes Hesst, mint a modern cionizmus „előfutárát" tisztelik mind a mai napig.
...
Egy nagy történelmi tényt töröltek ki a Nyugat intellektuális tudatából, olyan alaposan, ahogy egy fájl kerül törlésre egy asztali számítógép merevlemezéről.
...
„Miért hallgatják el a történelmi igazságot a kommunista forradalomról?", és: „Hogyan lehet a szabad világban egy ilyen mértékű elhallgatást eszközölni?" Az első kérdésre magától értetődő a válasz: a nemzetközi zsidóság erői nem akarják, hogy köztudott legyen, ők az értelmi szerzői és végrehajtói az emberi történelem legzsarnokibb és leggyilkosabb veszedelmének: a kommunizmusnak. Nyilvánvaló, hogy ezen tény ismerete nem tenne jót a zsidóság megítélésének.
A második — a „hogyan?" — kérdésre nehezebb jól behatárolható választ találni.
...
Az általam megismert tények hatására néhány érdekes új kérdés merült fel bennem:
• Antiszemitává leszek-e attól, hogy elfogadom azt a történelmi tényt, hogy az „Orosz Forradalom" tulajdonképpen nem volt orosz forradalom, hanem egy, a cárok ellen végrehajtott nem-orosz hatalomátvétel egy másik, ellenséges nemzetiség által?
• Van-e valamiféle történelmileg bizonyított nacionalizmus a zsidók között, amely más népek ellen irányul?
• A zsidóság érdekei és a keresztény Nyugat érdekei összecsengenek-e, vagy ellentétesek egymással?
• Ha ezek az érdekek olykor ütköznek, volt-e annak a jól szervezett, egész világot felölelő, ádáz zsidó erőfeszítésnek, mellyel saját meglátásuk szerinti etnikai érdekeiket védik Oroszországon belül, negatív következménye Oroszországra, Nyugat-Európára és Amerikára nézve?
• Hogyan hozta létre a szervezett zsidó hatalom a mi „különleges kapcsolatunkat" Izraellel a modern időkben?
• És végül: volt-e valami köze a „gyűlölethez" annak, hogy én ezeket a kérdéseket feltettem? Ahányszor csak láttam egy műsort a tévében az antiszemitizmusról, szinte mindig a gyűlölet szót használták a zsidókkal kapcsolatos bármilyen negatív vélemény jellemzésére. Nem éreztem semmilyen gyűlöletet a zsidók iránt: vizsgálódásom egy pusztán intellektuális cselekmény volt. Egy betolakodó voltam, aki olyan világba merészkedett, amelybe én nem tartozom, de olyan világ, amely kíváncsivá tett engem. A „gyűlölet" kérdését mérlegelve megkérdeztem az egyik tanáromat, miért nem használta a média a `gyűlölet' szót akár egyszer is a Szovjetunióban legyilkolt több millió orosz keresztény kapcsán, hisz minden bizonnyal hatalmas gyűlölet kellett ahhoz, hogy ilyen iszonyatos bűnöket kövessenek el. Nem volt rá válasza, pedig még oly sok kérdésem lett volna. Rájöttem, hogy az efféle érdeklődést „gyűlöletnek" nevezni egy szervezett kezdeményezés része, amelynek célja mindazok gonosz színben való feltüntetése, akik szembe mernek szállni a nem-zsidó világgal szemben érzett zsidó szupremácista gyűlölettel. Amint felfedeztem a kommunizmus és a cionizmus egyöntetűen zsidó gyökereit, úgy döntöttem, megvizsgálom a zsidó nép történelmét, mind a történelmi judaizmust, mind pedig a modern cionizmus kialakulását."
